Néhány novellám 2003 -

A felhők sápadtan úsztak felette. Szinte nem is hallotta a körülötte haladó autók hangját, úgy belemerült az ég tanulmányozásába. Szemei egy különösen nagy felhőoszlopra tapadtak. Félelmet érzett, különös fojtogató rettegést. Csomagja mellette pihent, benne eddigi élete…

  - Szeretlek - mondta a Férfi. Nemének kiemelkedő képviselője volt, valószínűtlenül kék szemekkel és fekete hajjal. A legtöbb nőstény azonnal elalélt volna, ha ezt a szót hallja a szájából.- Fenét! - hangzott a tömör felelet a mellette fekvő nőtől. - Miért…

(Könyélvénytől motiválva- Szilvási Lajos: Egymás szemében)--------Forróság ölel körbe, a habos víz, fojtó illatú párát köhög felém, pár viaszból született láng kereszttüzében. Lélegzem… beszívom az illatokat, orromat pár centire egyensúlyozva a víz fölött.…

Judit unatkozva nézte az óráját. Már fél négy is elmúlt, ideje lenne elkezdeniük- gondolta. A nagy előadóteremben füllesztően megrekedt a levegő. A bent ülő emberek fojtott hangú beszélgetéssel múlatták az időt. Judit most már sajnálta, hogy mégsem hívta el valamelyik…

Rekkenő hőség tombolt a városban aznap. A falak is hullámozni látszottak a forróságtól, az egyetlen lágy fuvallat csak a plafonon lévő rozsdás ventillátorból jött néha. A fertőtlenítőszag fojtogatóan körbe ölelt, már-már a hányinger kerülgetett tőle. Mélyeket sóhajtva…

Csaba unott arccal járkált az üzletben. Már megint egy nap, amikor nem történik semmi. A nap vidáman sütött odakint, de a helységben semmit sem lehetett érezni a melegből; a légkondicionáló jól működött. Csaba megállt az egyik polc előtt, és a vevőket kezdte figyelni. Szeme…

- Megtartanád végre rendesen?- kérdezte idegesen Karcsi, miközben izmait megfeszítve húzta a szekrényt felfelé a lépcsőn.- Próbálom. De kérlek, nézd el nekem, hogy nem vagyok egy 120 kilós izompacsirta – felelte Kriszti nem kevésbé ingerülten, mint a férje. A fiatal…

(Elöljáróban annyit, hogy ez a novella nagyon kemény kritikát kapott a mentoromtól, miszerint nincs értelme, nicsen benne motiváció. Itt az élet fogta a tollamat, ugyanis a történet igaz. Az életnek sem mindig van értelme... nem ad okokat mindig) ----------A helységben egyetlen…

A két szeme gyémántként ragyogott, s a teste megfeszült. Agyát körbefonta a zene bódító köde, kiszorítva onnan minden más gondolatot, ami zavarhatta volna a teljes koncentrálásban. Szíve dobogása hűen követte a zene lüktető ritmusát, ami még teljesebb összpontosításra…

 Langyosmeleg kora őszi nap volt. A fák levelei már lassan sárgulni kezdtek, és lustán hajóztak a föld felé a lágyan fújdogáló szélben. Valahogy az egész természet mozdulatlanságra volt kárhoztatva és ez már előrevetítette a tél érkezését és a természet időleges…